Miért van bajban a gazdaság?

A korábbi évek felelőtlen nyugdíj- és fizetésemelései sodorták veszélybe Románia makrogazdasági stabilitását, ami miatt valamennyi politikai erőt felelősség terheli - legalábbis erre a következtetésre jutott az Adevarul.

A bukaresti napilap górcső alá vette az elmúlt évek olyan intézkedéseit, amelyek felborították a román költségvetés egyensúlyát. A lap összegzése szerint valamennyi kormány és a parlament egyaránt hozzájárult a kiadások "elszabadulásához", az elmúlt három évben olyan törvénymódosításokat fogadtak el, amelyek a 2008-as parlamenti és a 2009-es államelnök-választás kampányszempontjai miatt születtek.

2007-ben 5,5 millió nyugdíjas örvendhetett az első jelentősebb nyugdíjemelésnek. Eredetileg 2008-ra tervezték ezt az intézkedést, a liberális Calin Popescu Tariceanu vezette akkori kisebbségi kormány azonban előrehozta a határidőt 2007 novemberére. Ezt az akkor ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyomására tette, mindkettő azzal fenyegetőzött, hogy megbuktatják a kabinetet.

Egy hónappal korábban duplájára emelték a mezőgazdasági nyugdíjakat, majd szintén 2007-ben lehetővé tették, hogy a diplomáciai testület tagjainak a nyugdíja elérje a bruttó jövedelmük 80 százalékát, ami jóval meghaladja az átlagnyugdíjakra vonatkozó arányt. Egy évvel később, 2008 őszén a parlamenti választások előtt egy hónappal a parlament majdnem négyszeresére emelte a fogyatékosoknak, a veteránoknak és a háborúban elhunyt katonák özvegyeinek járó különböző juttatásokat.

A legpopulistább törvénynek számított az a jogszabály, amely a pedagógusok bérének 50 százalékos emelését írta elő. A parlament egyhangúlag megszavazta a jogszabályt, Traian Basescu államfő is aláírta azt. A Tariceanu vezette kormány végül megakadályozta a törvény gyakorlatba ültetését, viszont a pedagógusoknak így is emelkedett a fizetésük, hiszen a kormány kompromisszumos megoldásként 28 százalékos bérnövekedést hagyott jóvá.

A 2008 végén hatalomra került és 2009 őszéig hivatalban lévő, a PD-L és a PSD alkotta nagykoalíció sem akadályozta meg a közszférában a túlköltekezést annak ellenére, hogy a kormány a közalkalmazotti bérek befagyasztását hirdette meg. Az Adevarul például a pénzügyminisztérium alkalmazottainak adott bérkiegészítő pótlékokat említi, amelyek miatt egy minisztériumi alkalmazott összes jövedelme elérte a hivatalos átlagbér kétszeresét.